Kayama 2017.02.19. 21:00

Ferihegyi vendégek

Csodás masinákat fotózhattak a szemfüles és kitartó spotterek ma LisztFerihegyen... Két gyönyörű madárka hagyta el a betont...

Az egyik a Quatar Amiri B747-8KB A7-HBJ lajstromjelű "apróság" volt, ritka vendég nálunk:

a7-hbj.jpg

Köszönjük a képet Baranyai Györgynek! :) Szép lövés! :)

A másik pedig naaaaaaaaaagy kedvencem, szó szerint nagy! Egyszer véletlenül volt szerencsém látni, ahogy kicsiny falunktól nem messze, átdöcögött az égen... Eltéveszthetetlen hangja, hatalmas sziluettje páratlan :)

Az Antonov AN-124-100M... (Róla több fotót is hozok, bocsi)

Az első Horváth Gyula fotója:

an-124_horvath_gyula.jpg

Kurti Sebastian fotója:

an-124_kurti_sebastian.jpg

Majd Mizsér Bence csodás képe:

an-124_mizser_bence.jpg

... és Kővári László jóvoltából az óriások szemtől szemben... (Volt a plainspotting csoportban olyan komment, hogy ez már szerelem első látásra ;) )

nagyok_kovari_laszlo.jpg

 Kedves Spotterek! NAGYON KÖSZÖNÖM A FOTÓKAT!!! SZUPEREK VAGYTOK!!!

Kayama 2017.01.26. 13:47

A Blackbird

A minap néztünk egy műsort az egyik ilyen tudományos ismeretterjesztő csatornán. Az SR 71-es Blackbird volt a fő téma. Hogyan indult útjára a tervből a megvalósítás, milyen volt tesztpilótaként a repülés, milyen lehetett az, mikor mindkét hajtómű úgy dönt, hogy inkább ég és füstöl, mintsem dolgozik.

A madárka amúgy szerintem mai napig gyönyörű. A Wikipédián ez a kép fogad bennünket róla:

lockheed_sr-71_blackbird.jpg

de személy szerint ez is tetszetős ;) :

sr_71.jpg

Ennek a típusnak tényleg a csillagos ég a határa. Még a két fős hajózó személyzet is olyan szkafandert viselt, mint amilyet az asztronauták. A leírások szerint a géptípus mintegy 30 éves szolgálata alatt mindösszesen 150 embert ért az a megtiszteltetés, hogy Blackbird-et vezethetett.

Mi mindent tud?

Háromszoros hangsebesség, nagy hatótávolság, Pratt & Whitney J58 hajtóművek. Gyors, energikus. Szinte teljesen titánból készült. Taktikai felderítőgép.

Ezt most olvastam: "A gép nevét (magyarul feketerigó) a fekete festéséről kapta, amely a lokátoros észlelhetőséget hivatott csökkenteni. Elterjedt az a tévhit, hogy a Blackbird lopakodó. Ezzel szemben az igazság az, hogy az SR-71 adja az egyik legnagyobb radarjelet valamennyi repülőgép közül. Az FAA több száz mérföldről képes észlelni, a kiáramló magas hőmérsékletű égéstermék ionizált gázait érzékeli. Sebezhetetlenségét egyedül nagy repülési magasságának és sebességének köszönheti."

Na igen, a "baromi magasan baromi gyorsan" azért sokat segíthet, ha az ember nem szeretné, hogy lelőjék.

Okinaván kapta a becenevét: Habu - nem csak ez a típus viselte ezt a becenevet, Wiki szerint az A-12-eseket is így nevezték, miután az ottani lakosok szerint a gép a hasonnevű helyi parlagi viperára hasonlított.

1964-ben állt szolgálatba, és hivatalosan 1990. március 6-án vonták ki a hadrendből. Állítólag a továbbfejlesztett változata, az SR-72-es váltotta volna, egy hiperszonikus UAV, ami a Lockheed Martin szerint így nézne ki (szerintem igennagyonmenő!):

lockheed_martin_sr-72_concept.png

Szeretem ezeket a masinákat. Egy másik életemben biztos pilóta leszek :)

Kayama 2016.09.01. 22:07

Chinook...

Remek masina fotója jött szembe velem az előbb. Egy CH-47 Chinook. Amikor aktíva(bba)n szimulátoroztam, legnagyobb részt katonai masinákkal jöttem-mentem a virtuális égbolton. Szerettem, mert nem szokványos, nem (bocsi, ne kövezzetek meg... ;) ) "uncsi" utasszállító masinák, ahol bepötyögi az ember az FMC-t, és vagy simán elrepked A-ból B-be (miközben egy kis segédprogram szimulálja, hogyan érzik magukat az utasok), vagy a létező összes hibával, bird-strike-al, turbulenciával, fekvőrendőrrel tűzdelt utat repül, mint ahogy Schaf barátom szokta :)

Lényeg, hogy nem szeretném én lenézni az utasszállítókkal repülőket, Isten ments'... Nekem egyszerűen azok a gépek nem esnek kézre.... Főleg, mióta jártam szimulátorban, és rájöttem, hogy konkrétan nem érem el a Boeing pedálját............ Hát na... :)

Szóval, kanyarjunk vissza a Chinookhoz!

Ez egy viszonylag nem kis égi dömper, ami sztereóban nyomja a légkeverést. Na jó, hivatalosan úgy mondják, tandem-rotorelrendezésű, kéthajtóműves, nehéz szállítóhelikopter. A Boeing család tagja, amit az 1960-as években alkottak meg (a Wiki szerint). Szállított (többek között Vietnámba) csapatot, felszerelést (ezekből gurulós, lövős, úszós, repülős típusokat), külső és belső szállítási módban, és ki tudja még, mi mindent.

Amikor repkedtem vele, igazából azt szerettem benne, hogy bár hatalmas (hozzám képest mindenképpen), mégis kis gyakorlás után (szimulátorban!!!) könnyen kezelhető masina. Figyelni kell, hogy megfelelő módon emelje a hátsóját is, de pont emiatt lehet olyan trükköket megcsinálni vele, hogy odalebegsz egy sziklához, lenyitod a platót, kirakod a gyalogságot/légvédelmi ágyút/miegymást, majd tovareppensz. 

Eszembe jutott, hogy hiányzik a repülés. Nagyon is... Csak még küzdök a technikával - bár már van mivel küzdeni!!! Ezért pedig ezer hála, Taki!!! :)

Leltem pár jó fotót a "kicsikéről"... Csatolom :)

ch47_kis_foto.jpg

ch47_infracsapda.jpg

ch47_helimento.jpg

ch47_nagy_csonakcipelo.jpg

Remek napom volt tegnap. Hazafelé, a Keletiben, szokásom szerint az eget, felhőket kémlelve, egyszer csak egy különleges jelenségre lettem figyelmes. Repülőgép volt, igen, de nem az a "mindennaptucatszám" kategória. Jellegzetes forma, jellegzetes hátsó vezérsík, jellegzetes hang (bár a hangját a fülemben dübörgő zene miatt sajna nem hallottam).

C17-es baktatott át az égen, emelkedős-fordulós manőverben. Rögtön kapkodtam pánikszerűen a telefonom után - fotómasinám nincs jelenleg. A kép minősége pont olyan is, de...

A sztori a képhez: hétvégén kényszerleszállást hajtott végre egy amerikai katonai repülőgép (C5) Ferihegyen, és egy másik (C17) pedig alkatrészt, szakembert hozott hozzá - ez utóbbi távozását volt szerencsém látni.

Hjaj, lesz itt még miről blogolni, csak újra vethessem bele magam ;)

Jöjjön az én fotóm, és két szuper kép, melyek Kővári László nevéhez fűződnek :)

c17keleti.jpg

c5-c17-felirat.JPG

c17-2-felirat.JPG

Kayama 2016.04.22. 11:01

Sofia - Part 1

Belém botlott egy írás, a "lyukas repülőről"... Persze, azonnal elkezdtem utána járni, hogy mi is ez :) Olyan nincs, hogy egy repülő lyukkal az oldalán repkedjen össze-vissza...

Szóval, utána néztem, és megtudtam, hogy a NASA repülő obszervatóriumáról, a Sofia néven "futó" repülőgépről van szó. A HVG Tech nagyon jó kis cikket alkotott erről a masináról. A gugli adott még bőven találatot ezzel kapcsolatban. A gép 2010-ben került bemutatásra, amerikai-német koprodukcióban készült, és azt lehet róla tudni, hogy

a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Atronomy) óriásteleszkópja egy Boeing 747-es fedélzetéről pásztázza majd infravörös hullámhosszon az égboltot.

Már megint egy 747-es... Az első 747-800-as volt az a gép, amiről a napokban terveztem bejegyzést írni. Az RA001-es megépülésétől kezdve az első tesztrepülésig rengeteg dolgot tudtam meg erről a gépről, magáról a géptípusról egy érdekes dokumentumfilmben.

Most újra ez a típus akadt az utamba, illetve ez a család. A repülő teleszkóp ugyanis egy 747SP. Maga a SOFIA kialakítása is felettébb izgalmas, hiszen utazómagasságon "kinyitják" a gépet, mégis, a kutatók teljes biztonságban utaznak rajta. Előre pontosan meghatározott útvonalon repül, leginkább Amerika nyugati partja felett.

A SOFIA-t azonban a teleszkóp szempontjából is körbe szeretném járni. Szóval, SOFIA még terítékre kerül :)

Kayama 2016.04.06. 08:35

Re-Pülés

Üdv újra a fedélzeten! Rég jártam erre, de most újra becsekkolok :)

Időhiány, más feladatok, más "irányba repülés" miatt nem nagyon maradt kapacitásom az egyik legkedvesebb, legrajongottabb álmomra, a repülésre, illetve az ide történő blogolásra. Azonban az utóbbi időszak élményei, valamint a hétvégén látott Boeing 747-esről szóló dokumentumfilm újra blogközelbe irányítottak :)

Hétvégén már bőszen jegyzeteltem, miközben a 747-es születéséről szóló műsort néztem - a bizsergés, a kerozingőz szaga újra megcsapott. Hiába na, ezt az imádatot nem lehet elveszíteni. Ha valaki az égre, a felhők közé vágyik, az érzés sosem múlik el - legfeljebb kicsit háttérbe szorul.

Remélem, újra szárnyra kapnak a jobbnál jobb, érdekes bejegyzések. Fogadjátok / fogadjatok újra szeretettel :)

Ha pedig valakinek olyan ötlete lenne repülés témában, ami nekem nem jutott eddig eszembe, de egy részben laikus rajongó szemével is meglátható/körbe járható, ne kíméljetek! :)

Kék eget, kerozingőzt, termiket mindenkinek!!! :)

Idén is nagy sikerrel zajlott Kecskeméten a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató. Sajnos, idén nem jutottam el, de sok ismerősömnek megadatott ez a remek lehetőség.

3 éve, mikor kint voltunk, csak földön állva volt jelen a SZU-27-es, idén lehetőség volt megnézni ennek a közel 18 tonnás apróságnak a dinamikus programját is. Látványos repüléssel kedveskedtek a kilátogatóknak az Orosz Vitézek. Zseniális fotók és videók készültek arról miket műveltek ezek a pilóták ezekkel a nem kicsi madarakkal.

Most csak ennyi, de picit később jövök részletesebb leírásokkal újra, és érdekes fotókkal, videókkal :)

Kayama 2013.07.02. 10:29

Pilóták háborúja

A napokban láttam egy érdekes filmet. A címe: Pilóták háborúja. Eredeti címe: The Tuskegee Airmen. Biztosan sokan ismerik, akik mégsem, azoknak itt egy rövid összefoglaló róla.

"A második világháború alatt egy különleges terv keretében afroamerikai pilótákat képeznek ki az alabamai Tuskegee melletti légibázison. Az ellentámadásra készülődő kiválasztottak között van Hannibal, Billy, Walter, Leroy és Lewis. Az öt fiatal kadét összebarátkozik. Míg ők a németek elleni harcra készülnek, a rasszizmussal találják magukat szembe. Joy ezredes szerint a jelenlétük nem kívánatos, csak elfoglalják a helyet az „igazi” pilóták elől. Bár Lewist eltanácsolják, Walter pedig lezuhan, a többiek sikerrel teljesítik a feladatokat. A fekete pilóták végül a harctéren bizonyítják rátermettségüket."

A film igaz történeten alapul. Különleges emberekről, megvalósuló álmokról, rasszizmusról, repülésről szól.

A film mondanivalója mellett a repülőgépek is felkeltették az érdeklődésemet. Aki ismer, annak nyilván ez nem olyan nagy újdonság. Supermarine Spitfire, P-51 Mustang, és a B-17-es "apróságok"... Mindegyik olyan gép, mely önmagában megér egy-egy bejegyzést.

Új erővel szeretnék nekilátni a blogomnak. Annyi jó film, annyi remek repülőgép, annyi érdekesség van még ebben a világban...

Végül, néhány képet engedjetek meg a második világháborús, színes bőrű pilótákról, a Tuskegee-team-ről.

Tuskegee Airmen2.jpg

Tuskegee Airmen3.jpg

Tuskegee Airmen1.jpg

Tuskegee.jpg

Azt már tudjuk, hogy az embereknek (sőt, az állatoknak is) vannak álmaik. Mindenkinek más álmai vannak. Szokványosak, felejthetőek, vagy épp szívszorítóak. Helyzettől, átélt dolgoktól, nagyon sok mindentől függ, hogy ki miről álmodik, vagy hogy épp milyen álmai vannak. 

Tehát, álmok. Nekem is vannak, természetesen. Ilyen álom például, hogy könyvet írok, a repüléssel kapcsolatban. Adódott egy igazán izgalmas téma, ráadásul két irányban is el tudok indulni ezzel kapcsolatban. Minden vágyam, hogy ez az álmom valóra váljon.

A készülő könyvem kapcsán, az egyik téma apropójából kifolyólag olvastam egy kis történetet, egy kis mesét. Egy repülőgép, egy An-2 típusú kis gépmadár álmairól... Ancsika álmairól. Mivel én is lelkes csodálója vagyok az eget szelő gépmadaraknak, ez a kis történet az "Ankettessel" kapcsolatban, megérintett... El is határoztam, hogy Ancsika története külön könyvet érdemel. Ezzel a kis mesével kellene kezdeni a könyvet. Annyira illik az egész elképzelésembe, abba, amit szeretnék megírni.

Megkérdeztem a kis mese íróját, mit gondol a dologról. Nem tiltakozott :D Szegény feje... Még nem tudja, hogy rövidesen megszállom őt egy rakás kérdéssel... És alaposan utána kell néznem annak is, hogy ez a típus milyen tulajdonságokkal, milyen adatokkal is rendelkezik.

Ancsika! Őszintén remélem, hogy a Te álmod, és az enyém is, valóra válik. Hiszem, hogy így lesz! Te már igazán jó kezekben vagy, én pedig látom az utamat, amin csak járni kell, egyik lépést a másik után (vagy előtt?)...

Kayama 2012.07.20. 13:29

Skanzi-túra...

Őszintén megvallva, rendesen munkálkodik bennem a Skanzenben tett látogatás, és mindaz, amit láttam, amit a fiúk mutattak-csináltak... És még Malvinkához el sem jutottunk... Viszont azóta nagyon töröm a fejem, hogyan is legyen ez az egész könyv-kérdés.

Adva van ugyebár a téma: Malvinka, és az őt új életre keltő önkéntes csapat. Aztán adott még Ancsa is, a másik gépmadár, akit egy másik team szeretne megmenteni az enyészettől... Szóval, úgy volt első elképzelés szerint, hogy erről a két gépről, valamint a repülőgépeket gondjaikba vevő emberekről írnék. Azonban, rájöttem, hogy a dolog korántsem ilyen egyszerű, ám annál inkább egyre izgalmasabb kihívás. Arra is rájöttem, hogy jó pár beszélgetés, látogatás, odamenetel és tapasztalatgyűjtés kell ehhez a dologhoz.

A téma ugyanis már nem csak kettő darab repülő... A Skanzi-túra során rájöttem, a fiúk MINDENT szeretnének megtenni az ott álló gépekért. Ez ráadásul a múzeumnak is jót tesz... Meg a látogatóknak... Meg a fiúknak...  Meg nekem is... Elképesztő... Szóval, nagyon nem álltak ám meg csak Malvinkánál, ugyanis már az Il-18-as és a TU-154-es is "műsoron" van... A Jak-40-esről is jó lenne pár mondatot, de a Jak-hoz sem jutottam most...

Az AN-2 projekt pedig egy sokkal másabb történet. Ott még csak a tapogatózásnál, az elképzelések megfogalmazásánál tartok. Az Ancsa megmentői is elszántak, és ugyanolyan fanatikusok, mint a skanzi-angyalok. Csak ők még a móka elején tartanak... Láttam képeket, amin elszállították, új helyre vitték a repülőt - bár fura volt, hogy a szárnyai le voltak szerelve....

Nagyon szeretném ezt az egészet könyv-formába önteni. Pontosabban szólva: AKAROM! Nem tudom, mikor voltam utoljára ennyire elszánt, viszont jelenleg nem látom át pontosan, hogyan is lesz az álmom megvalósítva... Fel kell vennem a kapcsolatot még jó pár emberrel, rengeteg kérdésem van és lesz... De picit elbizonytalanodtam... Képes leszek én erre egyáltalán?.... Biztos? Nagyon jó lenne... Nagyon szeretném...

Kayama 2012.07.16. 11:41

Zsu szárnyalásai

Susan, EEP130

Ezt vallom én is, mikor valami új, érdekes, izgalmas dologgal találkozom, és még nem tudok róla sokat. Így jártam most is. Bár már három és fél éve vagyok (igaz, jelenleg inaktív) tagja az IVAO-nak, és ez idő alatt rengeteget tanultam a repülőgépekről, a repülésről és a légiforgalmi irányításról, sok mindennel még mindig nem vagyok tisztában.

Többek között olyasmivel, hogy mi a különbség a hajtómű és a motor között. Ugyanis, most felhívták a figyelmem arra, hogy Malvinkának nem hajtóművei, hanem motorjai vannak... Eltűnődtem... Igazából logikus... Igazából, ha belegondolok, tényleg... Hajtómű például a Boeing-en, Airbus-on, meg azokon a madarakon van, amikre azt mondjuk, sugárhajtómű segítségével jutnak el A-ból B-be... A propellereseket pedig motor hajtja... 

Szerintem ez pont egy olyan dolog, aminek rendesen utána kell néznem, nem pedig csak úgy, hirtelen felindulásból leírkálni. Köszi, Gábor! Ez jó dolog, utána nézek! Ugyanis szeretnék a saját szintemen is pontos lenni. Erről (is) jut eszembe... Nem tudna valaki segíteni abban, honnan szerezhetnék információkat arról, hogyan, mi módon végzik az ILS kalibrálást a repülőtereken? Miben más a kalibráló repülőgép, mint egy "általános" gép?

Előre is köszi! :)

Kayama 2012.07.15. 00:16

A Skanzen angyalai

A Ferihegyi Skanzenben tevékenykedő különleges önkéntes kis csapatról írtam már. Arról is, hogy Malvinkával miféle csodát tettek. Új ruhát adtak rá, szeretgetik, gondozzák, újra dobogtatják Malvinka két kis szívét is, ráadásul mindezt azért, mert szeretik. De nem csak Malvinkával bánnak gyengéden, hanem a Skanzen többi lakóját is szeretik. Legyen a lakó Iljusin, Tupoljev, vagy JAK, ők, a Skanzen angyalai mindegyik repülőgépre odafigyelnek.

Különleges élményben lehetett részem... Bár még életemben nem repültem, és egy ideje a virtuális repülést is mellőznöm kell, elképesztő élmény volt ülni a pilótafülkében, a srácokkal együtt kapcsolgatni, életre kelteni a műszereket. Bár ez így most, leírva, kicsit nagyképűen hangzik, mégis így éreztem, így gondolom. RZ rendületlenül mondta, mutatta, mi micsoda, és a többiek is tették a dolgukat. Ellenőrizték a műszereket, kicserélték, bekapcsolták, felkapcsolták... 

Egy ideje már figyelgetem az ügyködésüket. Őszintén csodálom és tisztelem az elszántságukat, a hozzáállásukat, és mindazt a munka-mennyiséget, amit már eddig is belefektettek ebbe az egészbe. Lehetőségem adódott betekinteni abba, hogyan próbálják életre hívni a különféle műszereket. Pillanatok alatt magával ragadott a hév, hogy figyeljem, próbáljak rájönni én is, melyik műszer, melyik kapcsoló vagy melyik lámpa miért, vagy miért nem működik.

Rendszereznem kell az élményeket, át kell böngésznem a fotókat, amiket készítettem. Van egy álmom, ami egyre elérhetőbb, egyre megfoghatóbb. Találtam olyan embereket, akik képesek segíteni abban, hogy el is érjem az álmom. Egy-két dolgot még ki kell találnom, egy-két emberrel még beszélgetnem kell.

A Skanzen angyalai már megtették a szükséges lépéseket. Nekem pedig nincs más dolgom, mint fogni a tollat-papírt, vagy a klaviatúrát, és megtenni azt, amit tudok, amit szeretek - írni.

Kék eget Mindenkinek!

Mint az közismert, kis hazánkban forgatja a legújabb Die Hard részt a nagy híresség (egyik kedvenc színészem), Bruce Willis és stábja... Persze, sokféle mindenféle hír, fotó és cikk jelent meg már korábban is mind a színészről, mind a forgatásról, azonban a mai, amibe belebotlottam, mindent visz. Nálam legalábbis :)

A BorsOnline.hu cikkjében olvastam a következőket:

PÉTER RÁIJESZTETT BRUCE WILLISÉKRE

Agresszív felszállást kértek Bruce Willisék a Magyar Honvédség pilótájától. Többet kaptak, mint amire számítottak: a filmeseket halálra rémítette Simon Péter őrnagy.

A világhír felé repíti a MI–24 típusú harci helikoptert Simon Péter őrnagy, aki egy kis túlzással mondva, a Die Hard 5 rendezőjének, John Moore-nak a „kedvenc magyar filmsztárja” lett.

A pilóta ugyan szerényen hallgat arról, hogyan nyűgözte le a hollywoodi filmeseket, ám a stáb egyik alkalmazottja megsúgta: a rendező szuperlatívuszokban beszélt a munkájáról. Persze az elégedettség kölcsönös, az őrnagy számára is felejthetetlen élmény volt a forgatás minden pillanata.

– Valószínűleg a tegnapi volt az utolsó forgatási nap – legalábbis számomra. Az utolsó simításokat végeztük a helikopteres jeleneteken – kezdte Simon Péter. – A rendező, John Moore elmagyarázta, mit szeretne látni pontosan, ahogyan ő fogalmazott, agresszív felszállást kért.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a helikopternek minél hamarabb fel kell gyorsulnia, és elemelkednie a földről. Minél alacsonyabban csinálják, annál látványosabb, egyébként akciófilmekben gyakran látni ilyen jelenetet.

Nos, az első felszállás túl agresszívre sikerült, annyira, hogy a filmesek is hasra vágták magukat a kamerák mögött, ezért újra kellett vennünk – nevetett a pilóta, aki azt is elárulta, hogy életre szóló élmény volt az a néhány nap, amit a Die Hard csapatával tölthetett.

– Amikor Végső Sándor őrnagyot és engem kijelölt a parancsnokunk a feladatra, álmomban nem hittem volna, hogy ilyen nagy durranás lesz ez az egész. Hihetetlen, mennyi pozitív visszajelzést kaptunk, úgyhogy tényleg nagyon boldog vagyok! – tette hozzá az őrnagy. 

Forgatott Gábor a hős mentős is

Orosz mentőst alakított a Die Hard 5 – Drágább, mint az életed című Bruce Willis-filmben Siklósi Gábor, a Hungary Ambulance Mentőrobogó Szolgálat ikonikus alakja. A sokoldalú mentőtiszt lelkesen mesélt a forgatásról.

– Egy olyan jelenetben kaptam szerepet, ahol egy irodaház robbanását követően rengetegen megsérülnek – emlékszik vissza Gábor. – Érdekes élmény volt cirill betűs mentőautóval kocsikázni, és az is, hogy Bruce Willis közvetlen közelében lehettem.

Mindössze pár méterrel mellettem sétált, vagy futott el a sztár, attól függően, hogy éppen melyik jelenetet vették fel.

 

Ezek után összefutottam ezzel a videóval, és teljesen jogosnak érzem a reakciót :) Ez van, ha valaki eleget tesz a rendezői utasításnak ;)

Kayama 2012.06.13. 10:59

Malvinka és Ancsa

Találkoztam két különleges hölgyeménnyel... Illetve........

Malvinka és Ancsa az a két hölgy.

Ráadásul, úgy ISTENIGAZÁBÓL, szemtől szemben még nem is találkoztunk, de mégis... Beléptek az életembe, beléptek a gondolataimba. Elindítottak egy különleges úton...

Döntöttem.

Malvinka történetén már régóta tűnődtem, csodáltam a csapatot, akik annyi mindent megtettek érte... Malvinka, vagy más néven HA-MAL, az a bizonyos Il-14-es, aki a Ferihegyi Skanzenben lakik, az elmúlt időszak alatt főnixmadár-szerű sorsot tudhat magáénak. Gondos kezek ápolták, újra festették, gyógyítgatták műszereit és hajtóműveit - és sikerrel jártak. Malvinka mindkét hajtóműve feldübörgött, több mint 20 év után...

Aztán hallottam Ancsáról is... Ancsa egy AN-2 típusú, jobb sorsra érdemes gépmadár, és őt is szeretné egy lelkes csapat újra formába hozni... 

E két különös, különleges "hölgy" olyan szinten megihletett, hogy döntöttem. Grafomániámat, iromániámat a köz szolgálatába állítom, és könyvet írok a "Lányokról", és a csapatokról, akik felkészültek arra, hogy csodát tegyenek ezzel a két repülőgéppel...

Könyvet írok róluk. Elképesztő módon megszállt ez a gondolat, és alig várom, hogy tettlegességig fajuljon. Amint tudok, megyek a Skanzenbe, beszélni Malvinka tündéreivel, aztán Ancsa megmentői jönnek :)

Drukkolj, kedves Olvasóm, hogy véghez tudjam vinni az álmomat. :)

Először is, Boldog Új Esztendőt mindenkinek, aki (velem együtt) idén most jár erre először...

Rég jártam a blogomban, ugyanis a tavalyi év vége és az idei év eleje igen mozgalmasan, feladatokkal bőven megszórva zajlik. Kicsit felgyorsult, kinyílt körülöttem a világ az utóbbi időszakban, én meg igyekszem felvenni a ritmust és tartani a lépést... Nem mindig egyszerű, de - bevallom őszintén - NAAAAGYON élvezem!

Szóval! Láttam egy felettébb érdekes videót az előbb. A videó közzé tevője, valamint a repterek szabályai szerint egy repülőgépnek a gurulóúton maximum 30 km/h sebességgel lehet haladni. A videóban szereplő masina azonban kissé rally-sra vette a figurát, és kifejezetten tempósan közlekedett még leszállás után is.

Mivel a felvétel szerint minimum vizes volt a pálya és a gurulóút (tehát előzőleg eshetett az eső), biztosan nem volt tökéletes a tapadás.. De basszus! Konkrétan olyan érzésem támadt, hogy a pilóta befaroltatta a gépet a pálya végén a taxiútra... De nem is ez a lényeg, mert elvetemült pilóták, szabályokat lazábban kezelő személyzet előfordul a világban, de! Milyen géppel is csinálták ezt a manővert? Egy An-26-os "járgánnyal"...

Aki ismeri ezt a típust, az biztos azt mondja, hogy ez egy erős, megbízható masina, szépen repül, jól gurul, teszi a dolgát... Aki meg engem ismer, az már sejtheti, mi lehet a gondom a dologgal...

Az önmagában véve nem gond, vagy nem fontos a probléma (inkább meghökkenés) szempontjából, hogy egy teherszállító repülőgépről beszélünk. De, megfigyelve a repülőgép kinézetét, szerkezetét, az általam említett farolásos feeling ezzel a modellel kifejezetten extrém mutatvány... Ugyanis, az 'Ordító egér' futóművei úgy vannak elhelyezve, hogy van ugye az orrfutó, a szokásos helyén, meg a két másik futómű - NEM a gép törzsén! Hanem, a szárnyon elhelyezkedő hajtóműhöz van dugva (szőkenősen fogalmazva, a hajtóműből lóg lefele...). Érdemben maga a törzs csak a nózija alatt rendelkezik kerékkel... A többi a két szárny közepén van................

A kerozinos srácok egyszer már lencsevégre kapták ezt a repülőt, és IDE kattintva meg is lehet tekinteni a fantasztikus képes beszámolót a masináról kívül-belül. Azonban nekem továbbra is az jár a fejemben, hogy egy ilyen manővert egy ilyen géppel megcsinálni...... Jó ég....

Közben eltűnődtem azon is, hogy vajon nem csak a kamera szöge tréfált-e meg, de ezt döntse el mindenki saját maga. Ugyanis már mutatom is azt a bizonyos felvételt. Jó szórakozást hozzá!

Hallgattam az előbb (pár perce) egy rádióbeszélgetést egy pilóta és egy légiforgalmi irányító között.

A dolog lényege, hogy az érkező gépnek technikai problémák miatt "longer final"-re van szüksége, normál végső megközelítésnél nem biztos, hogy eléggé le tudnak lassulni (ha jól értettem), ezért az irányító úgy irányította végső egyenesre, hogy legyen idejük a probléma jelentkezése esetén is biztonságosan leszállni...

Tehát, amiért most billentyűzetet ragadtam...

Hallgattam az irányító hangját, és meglehetősen megelevenedtek bennem a múltkori 24 órás IVAO-s rendezvény emlékei, aminek a HungaroControl adott otthont... Eszembe jutott a pozíciónkénti két irányító összehangolt munkája. Eszembe jutottak az ott látott képernyők, a hangulat, és az a mérhetetlen nyugalom, ami abból a hatalmas helyiségből áradt.

Ugyanezt a nyugalmat hallom az irányító hangján is - és a pilóta hangja sem tűnik idegesnek. Ismeri a problémát, tudja, mit kell tennie, hogy a helyzet biztonságos maradjon, és tudja, hogy az irányító úgyis segít.

Érdekes érzések kavarognak most bennem... Az a furcsa, hogy megmagyarázni sem tudom igazán, miért jöttek elő, és hogy pontosan milyenek is... Kicsit újraélem a HC miliője kapcsán kialakult izgalmat, amit tetőzött a találkozás öröme a kedves barátokkal... De az is ott motoszkál bennem, hogy most, miután ott járhattunk, LÁTOM magam előtt az egész eseményt, hisz ott lehettem...

Azt hiszem... Nem is, inkább úgy fogalmaznék, BIZTOSAN TUDOM, hogy - mint a ferihegyi toronylátogatások - a HungaroControlnál tett látogatás, az a hatalmas munkaterem, életre szóló élménnyel tett gazdagabbá. Eddig is csodáltam ezt a különleges világot, de az a látogatás az irányítóknál... Nos... Végzetes :) Szerelem :)

Kayama 2011.11.13. 14:53

IVAO in the HC :)

Az IVAO magyarországi divíziója újabb születésnaphoz érkezett :) Ennek örömére, mint minden évben, egy 24 órás szülinapi rendezvényt szerveztek - aminek idén a HungaroControl Zrt. adott otthont.

Ez az intézmény - mindamellett, hogy meglehetősen szigorú szabályok betartása mellett lehet bejutni - minden irányítani vágyó fiatal (és kevésbé fiatal) álma. Számomra (személy szerint) pedig egy hihetetlen álom újabb megtestesülése.

Nagyszerű volt (két év után) sokakat újra látni, jó hangulatban együtt tölteni az időt egy olyan helyen, mint a HC. Ráadásul, nem csak arra volt lehetőségünk, hogy a HC épületében irányítsunk-repüljünk, hanem lehetőséget, betekintést kaphattunk arról, hogyan is koordinálják "az igaziak" az ország légterének légi forgalmát.

Keresgéltem - és meg is találtam - a HC weboldalán, mert emlékeztem rá, hogy ott virtuális sétát lehet tenni az irányítók munkatermében, valamint a ferihegyi irányítótoronyban. Íme: A munkaterem és A torony. Azt kell mondanom azonban, hogy a valóságban például az irányítók munkaterme valami hatalmas nagy hodály. Ugyanis bemehettünk (kis csoportokban) ABBA A BIZONYOS TEREMBE.

Igyekeztem arra ügyelni, hogy a szám csukva maradjon ;) Viszont nagy hatással volt rám ez a - szobának hívni több, mint abszurd, mert körülbelül a lakásunk elférne benne vagy négyszer - helyszín. Mérhetetlen nyugalom áradt belőle, kellemes csend - hisz miért is kiabálnának az ott dolgozók? Higgadtan, nyugodtan, a feladatukra teljes mértékben odafigyelve fogadták a kérdéseinket, és segítőkészen válaszoltak minden, banálisnak tűnő felvetésünkre is.

Sok élményben volt részem, nagyszerű emberekkel, rég látott ismerősökkel, barátokkal találkoztam újra. Megint eljuthattam egy olyan helyre, amiről évekkel ezelőtt nem is mertem álmodni sem.

Nagy köszönet a szervezőknek HC és IVAO részről egyaránt! Végül egy csoportkép, a büszke szervezőkről és résztvevőkről - ZOGY fotója :)

Kayama 2011.10.25. 14:55

Az idő urai

A tegnapi poszt nem hagyott nyugodni. Kutakodtam, keresgéltem, kíváncsiskodtam. A keresőbe beírva a 'kronográf' szót, megint érdekes dolgokba botlottam. Első utam a CHRONOSTORE-ba vezetett. Itt már a terméklistát átfutva elbizonytalanodtam. A kronográf nem ugyanaz, mint a pilótaóra? Akkor... Most mi is van? Sebaj, nézelődni azért még lehet :)

Ráböktem a Kronográfok feliratra, majd az alábbi magyarázat nézett rám vissza, az órák fölött:

Kronográfok

A konográf olyan óra, amely rendelkezik egy önálló stopper szerkezettel. Így az óra, a perc és a másodperc jelzésén kívül a kronográf segítségével egy külön időintervallumot is mérhetünk, az óra működésétől függetlenül. A mutatók megállíthatók, újraindíthatók és nullázhatók, anélkül, hogy az alapszerkezet megállna.

Ezzel szemben a Pilótaóra menüre bökve az alábbi szöveg fogadott:

Pilótaórák

Az általunk forgalmazott pilótaórák különleges modellek, amelyek a korai pilótaórák formavilágát idézik. Jellemzőik a klasszikus design és a funkcionalitás. A napjainkban népszerű, precíziós pilótaórák segítségével kiszámíthatók a repüléssel, sebességgel kapcsolatos főbb adatok és paraméterek.

Nézegettem hát közelebbről is a különböző, csuklón viselendő műszercsodákat, de első blikkre csak azt láttam, hogy mindkét "család" tagjai rendelkeznek egy rakás külső tárcsaszerűséggel, ezekhez tartozó csavarókkal-gombokkal, valamint több belső kis mutatós műszerrel is.

Összességében viszont még mindig csak a rácsodálkozás szakaszánál tartok ezen különleges órák ügyében. De! A keresőn egy újabb linkre bökve, más érdekességet sikerült találni. Ez pedig a SVÁJCIÓRA. Itt viszont találtam egy különleges leírást, amely az óra történetét, pontosabban a kronográfmechanizmusok működését ismerteti. Na, itt aztán tényleg van mindenféle, a "szimpla" karórától az Union-on át, a Breitling, valamint a Zenith csodás alkotásaiig bezárólag.

A különböző képek eszembe juttatták az órások (mezei órások???) apró műhelyeit, a nagyító lencséket, a görbült hátakat, a hajszálrugókat, picurka és vékony fogaskerekeket. Gyerekként tátott szájjal csodáltam e mesterség művelőit... Rájöttem, hogy e csodálat a mai napig kitart... De ezek az órák... Hihetetlen! Tényleg!

Kayama 2011.10.24. 17:33

Tik-tak

Eszembe jutott valami. Nem is jó ez a kezdés ide...

...

Tehát! Eszembe jutott egy téma, amiről még soha nem beszéltem/írtam. Több okból is... Egyrészt, mert nem értek hozzá - jó, a repüléshez sem értek, mégis szeretem :) -, másrészt mert sosem merült fel bennem eddig, hogy külön bejegyzést szánjak rá.

Ez a bizonyos téma az óra. Pontosabban, a pilótaóra. Egészen pontosan az, hogy mitől is más, mitől különleges egy pilótaóra. (Nem, most egyáltalán nem az ára a lényeg, hanem a funkciói, tudása.) Ugyanis valahányszor repülős portálon járok, ahol webshop is van, átbújom a kínálatot. Repülésről szóló szakkönyvek, kézikönyvek, térképek, ruházati cikkek, apróbb-nagyobb ajándéktárgyak mellett szinte biztos, hogy az ember belebotlik pilótaórák kínálatába is.

A repülős, vagy pilótaóra, más néven kronográf több, mint egyszerű időmérő eszköz. De! Mitől is több tulajdonképpen? És milyen fajtái vannak? És mit tud? És hogyan kell máshogy nézni rá, mint egyszerű karórára? És egyáltalán, milyen nagy, speciális óragyárak vannak repülős órák terén?

Rájöttem, hogy első blikkre szimplán óramárka sem jut eszembe, nemhogy pilótaóra. Azonban, míg e posztot próbálom megalkotni, kisebbik porontyom állandóan a 2010-es repülőnap DVD-jét dugja az orrom alá, azt szeretné nézni. Ennek kapcsán beugrik egy kék, sárga feliratú repülőgép-kötelék, rajta egy felirattal: BREITLING.

Az első morzsa már meg is van! E felismerés, és egy kis guglizás után bukkantam rá egy blogra, ami órákkal foglalkozik. Az ÓRAVILÁG egy felettébb érdekes, látványos kis blog. E blog egy részeként adta ki a kereső az alábbi kérdés-válasz párost:

Mitől pilóta óra egy pilóta óra?

Miben különbözik a pilóta óra egy átlagos karórától?

 

A válasz
 Ezt találtam,remélem segít:
És hogy mitől több ez az óra, mint egy "hagyományos" pilótaóra? Nos, ami a különbséget adja, az a vészjeladó. A tokban ugyanis kialakításra került egy, az óraszerkezettől fizikailag és áramellátásilag is különválasztott, két antennával rendelkező adó. Az eszköz működtetése pofonegyszerű, az alsó koronát kicsavarva, majd az antennát teljesen kihúzva már aktiváltuk is azt, indulhat a reménykedés. Innentől kezdve ugyanis a két 3V-os lithium elemnek köszönhetően nagyjából 48 órán keresztül fogja a jeleit sugározni, mégpedig a hagyományos repülési vészfrekvencián, 121.5MHz-en. Az észlelési távolság természetesen erősen függ az adott terepviszonyoktól, valamint a jelet fogó repülőgép repülési magasságától, így aztán a hatásos távolság 7km-től (hegyvidék, erősen egyenetlen terep) akár 400km-ig (ideális eset, hegytető) is terjedhet.
Innen idéztem: http://oravilag.blog.hu/?token=6ff64ce8a155bf7d97d8d36ffdedfe0b&page=4

Ez volt az egyik pont, amikor úgy döntöttem, kéne írni egy bejegyzést ezekről a különleges időmérő szerkezetekről. Ugyanis ez a kérdés már bennem is megfordult párszor, de - számomra érthető - magyarázatot eddig nem találtam. Csak különféle leírásokat, hogy mi mindent tudnak ezek az órák.

További keresgélés, böngészés során rábukkantam egy 2002-ben publikált CIKKRE a JetFly oldalán. Ez az írás a Dufeau Air Racing Chronograph megalkotásának történetét meséli el - tehát a Breitling mellett újabb "név" került a tarsolyba, a Dufeau. Viszont, ha alaposan átnézzük az Óravilág.blogot, több mint valószínű, hogy érdekes, neves óragyártókra bukkanunk. Emellett a Pilotshop oldalán is találunk témába vágó kincseket, a Torgoen órákat, amelyeket a webshopon keresztül meg is rendelhetünk.

Viszont! Bár az óravilágos blog szerint ez a speciális óra - szükség esetén - meg tudja határozni a helyzetünket, a Pilotshop-os leírások szerint ezek az órák, vagy legalábbis nagy részük úgynevezett Flight Computerrel van ellátva. Emellett a mutatók és a flight computer egybe van építve a belső irány tárcsával a sebesség és távolság számításához szükség szerinti átváltással. Mindemellett ezek az órák (legalábbis a Torgoen-ek) 100 méterig vízállóak. (Kis szarkazmussal elmondhatjuk, hogy ha kisrepülőnk a vízbe zuhant, 100 méternél mélyebbre ne süllyedjünk a vízben, mert amellett, hogy a vészjelző kütyüt aktiváltuk, az óra addig bírja.)

Viszont, az óravilág-blog mutat még olyan órákat, meg óraszerkezeteket, hogy - szó szerint - ketté áll a fülem tőle. A belső irány tárcsa, a sebesség és távolság számításához megint csak elgondolkodtat. Nagyon úgy vélem, hogy mindez a hagyományos műszerekkel történő repüléshez kapcsolható igazán, amikor még nem volt digitális kijelző, meg computerek által számított és megjelenített műszer, meg üveg HUD...

Az idő viszont ketyeg, és még mindig nem tudom, hogy tulajdonképpen miért is speciális egy ilyen pilóta óra - amellett, hogy nem szokványos karóra. Viszont, meg fogok keresni, kérdezni egy-két embert, akik értenek a kronográfokhoz, és valószínűleg még visszatérek egy "szőkék számára is érthető nyelvezetű" bejegyzéssel. Túl érdekes téma ez ahhoz, hogy csak úgy átlépjünk felette... Nem?

A blog linktárjában már régóta megtalálható a PC PilotCenter honlapjának elérhetősége is. A napokban célzottan látogattam be hozzájuk, hogy vajon milyen ötletet meríthetnék tőlük, vagy egyáltalán, mi van most a webshopban...

Jól tettem, hogy benéztem hozzájuk, ugyanis érdekességre bukkantam. Tudtam már korábbról, hogy színvonalas oktatási anyagaik vannak, mind FS, mind típusoktatás terén. Lehetőség van rajtuk keresztül igazi szimulátorban történő repülésre is. Komoly kapcsolataik vannak, komolyan csinálják mindazt, amit csinálnak.

Új típusoktatást hirdettek a PC PilotCenter oldalán, íme:

 

 MiG 29 vadász oktatás részletei

 


Végre teljesül a vágyunk, a polgári repülés mellé sikerült behozni a vadászrepülést is!
Hogy ez miért volt egy álom? Nagy hiányát éreztük annak, hogy szó essen a szuperszónikus repülésről, mely egy nagyon különleges, fontos és érdekes része a repülésnek! 
Aki még nem hallott róla, vagy nem foglalkozott vele behatóbban, az talán nem is tudja, hogy a hangsebesség túllépését követően a levegő áramlási tulajdonságai megváltoznak. Azok az alapszabályok, melyeket Mach 1 alatt a pilóta megtanult, innentől kezdve érvénytelenek. A repüléshez más szárny és szárnyprofil szükséges, de sokáig sorolhatnánk még a különbségeket. De el kell jönni a tanfolyamra, ahol ezekről (is) minden megtudható. Azt állíthatjuk, hogy a PC Pilot Center egy nagyon izgalmas oktatással gyarapodott, amit nem szabad kihagyni!

A tanfolyam oktatója egy 4 éve leszerelt MiG 29 pilóta, aki mesél a vadászok életéről, kiképzéséről, és persze a MiG 29-ről és egyéb vadászgépekről is.

 

Azon tűnődtem, hogy vajon mennyire menjek bele részletesen abba, hogy "itt és itt, erről és arról tartanak ilyen vagy olyan oktatásokat", de nem fogok másolgatni. Tessék szépen rákattintani erre: PC PilotCenter, vagy oldalt a linkblog megfelelő linkjére, és tessék náluk körülnézni. Webshopjuk is van, ahogy azt már a bejegyzés elején is említettem :)

Kék eget, jó repülést!!!

Kayama 2011.10.12. 17:55

Uram Atyám...

Ez volt az első gondolatom, mikor megláttam a képet, amiről ez a poszt szól(ni fog). A második gondolatom az volt, hogy "... és ez tényleg repült???" S hogy miről is lenne szó? Erről:

Kalinin K7 1.jpg

Ez itt, kérem szépen, egy nagy, és orosz, és bombázó, és repülőgép, a Kalinin K7. Elképesztő kinézete, méretei mindazonáltal, hogy elborzasztóak és meghökkentőek, kétség kívül különlegessé teszik ezt a repülésre tervezett szörnyet. Különleges futóműve, hajtóműveinek elrendezése, és már maga a látvány is félelmetes.

Nehézbombázónak és szállítógépnek tervezték. Eredetileg hat motor hajtotta volna. A sugárhajtású repülőgépek korszaka előtt ez volt az egyik legnagyobb repülő. Amennyire utána olvastam, túl sok "példány" nem készült belőle, és tragédia is fűződik ehhez a monstrumhoz. Wiki csak angol nyelven adott találatot erről a szörnyről, de találtam néhány beszédes fotót és ábrát is, amit most mellékelek. Szerintem túl sok kommentár nem is szükséges hozzá :)

Kalinin K7 2.jpg

Kalinin K7 5.jpg

Kalinin K7 4.jpg

Talán még csak annyit, hogy létezett egy ennél nagyobb légi jármű is, a Dornier Do-X. S hogy mennyivel volt nagyobb ennél a dömpernél? Erre is van egy érdekes ábra. Ráadásul úgy rémlik, a Dornierről korábban már érintőlegesen mintha írtam volna. Ha nem, akkor feltétlenül pótolni fogom :)

Kalinin-K-7-VS-Donier-Do-X.jpg

Jöjjön a végére egy érdekes szerkezeti rajz is:

Kalinin-K-7-TechnicalDrawing-Left-Thumb.jpg

 

 

Kayama 2011.10.10. 18:10

3000

 

3000 repült óra Horneten


   

Miguel Bernard őrnagyMiguel Bernard őrnagy egy elit klubhoz csatlakozott 2011. augusztus 15-én, ugyanis ezen a napon érte el 3000. repült óráját a CF-18 Hornet vadászrepülőgépen. A pilóta Bagotville-ből (Québec, Kanada) repülte át gépét Trapaniba (Olaszország), hogy támogassa a Mobile hadműveletet.


„Ez egy fontos mérföldkő, mivel nem sok ember rendelkezik ennyi repült órával a típuson. Sok ideig tart megszerezni,” - nyilatkozta Trapaniban.


Bernard őrnagy egyike azon két aktív CF-18-as pilótának, akinek 3000 repült órája van Horneten.
A Gatineau-i (Québec) születésű Miguel 1988-ban csatlakozott a Kanadai Légierőhöz. Régi álma volt, hogy vadászrepülőgéppel repülhessen, amióta elkezdett repülni egy barátja édesapjával, aki civil pilóta volt.


Amióta teljesítette a kiképzését Horneten, azóta Bernard őrnagy gyermekkori álmát éli. Ezen felül szolgált a 4. ezrednél Cold Lake-ben (Alberta), a 3. ezrednél Bagottville-ben, csere pilóta volt Ausztráliában és Németországban, és kétszer volt kiküldetésen Kandahárban. Bemutató pilótaként számos repülőnapon vett részt Hornetjével.


Az összes küldetése ellenére, míg ezt a lenyűgöző repült óraszámot összegyűjtötte, Bernard őrnagy állítja, hogy karrierjének legfontosabb mozzanata a Mobile hadműveletben való bevetése.


„3000 órámba került, hogy eljuthassak az első bevetésemhez!” – tette hozzá nevetve. „Sok pilóta végigcsinálja az egész karrierjét anélkül, hogy bevetésre menne, így ez nekem teljesíti a körfolyamatot. Itt mindenből a legjobbat kell nyújtani, mert harci körülmények között tesszük azt, amire képeztek minket.”


Bernard őrnagy szintén kiemeli Kanada közreműködésének fontosságát a Unified Protector hadműveletben.


„Ilyen konfliktus, nem sűrűn fordul elő, de amikor igen, akkor nagyon rá kell koncentrálni. Líbia lakossága: ez az ő országuk. Mi itt vagyunk, hogy segítsük őket és megmentsünk minél több életet” - nyilatkozta Bernard őrnagy.  

JETfly Internetes Magazin


Jó ég... Én már annak is örülnék, ha tizedennyit tudnék repülni a szimulátoron... De ez akkor is nagy teljesítmény! Gratula!

 

Kayama 2011.10.10. 17:55

Panther...

Tam, taram, taram-taram-taram-taram-taraaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaam, tarararam...
The Pink Panther - avagy A rózsaszín párduc (zenéje). De most nem erről van szó.

Belebotlottam egy cikkbe a JETfly Magazin oldalán. A cikk szerint 

 "A bolgár haditengerészet átvette első Panther helikopterét"

A cikket a címre kattintva lehet elolvasni - és még sok más érdekességet is, a repülés világából. Azonban nekem ez a helikopter keltette fel a figyelmem.

Alapjában véve szimpatizálok a helikopterekkel, szimulátorban is előszeretettel birkózom a kezelésükkel. Kétségtelen, hogy jobban kedvelem a kerekekkel rendelkező modelleket, de a csúszótalpasokkal is elboldogulok - legfeljebb szikrázik a gurulóút :)

A helikopterek "családján belül" még inkább figyelgetem a katonai helikoptereket, de mindemellett az Eurocopter modelljeivel szoktam szemezni. Tetszenek. A Panther pedig eurocopter-családtag. Ennek örömére - hirtelen felindulásból - felkerestem az Eurocopter hivatalos oldalát. Kíváncsi lettem, mit lehet tudni erről a csinos kis jószágról. 

(folyt. köv. este tíz után..) - Addig is, míg mindent megtudok erről a kis szépségről, íme egy kis játék. Nekem mondjuk szükség volt rá egy kiegészítő plugin-re.

Eurocopter Szimulátor

...

Kayama 2011.08.23. 22:13

Nyári szünet

Még egy kicsit pihentetem a repülős blogomat, mert a nyár eme hónapja nem elsősorban a gép előtt ülésről szól, hanem leginkább a földi kiszolgáló egységek infrastruktúrájának karbantartása kapja a prioritást. Magyarul - sok a munka a ház körül, és a házban, így nem marad energia a repülős blogra :) Addig is nézegetem a TPS felől és felé elhúzó repülőgépeket :)

Később még jövök! Téma ugyanis - a hogy erre már korábban is utaltam - van bőven :)

Kék eget, szép nyarat!