Tegnap este, a csütörtöki SO flight keretében az uticél az Andok hegység volt, Chile egyik repteréről történő indulással. Nagyon úgy nézett ki, hogy Murphy zászlós a világon minden követ megmozgat, csak azért, hogy ne indulhassak útnak, ráadásul Murphy még Steve munkáját is gőzerővel próbálta akadályozni, biztosan belepiszkált a Steve által vezetett Beechcraft motorjába... Végül nem járt sikerrel. Bezzek a felderítő- és mentőcsapatok!

(Murphy zászlós reggel jelentkezett a futkosón... Nagyon valószínű, hogy mivel életmentési műveletet próbált akadályozni, le lesz fokozva, de keményen.. Szakaszvezetővé... Majd elgondolkozik legközelebb!!!)

Tehát. A különleges ügyosztály által kiadott utasítás értelmében a tegnapi feladat az 571-es járat túlélőinek felkutatása és kimentése volt. A helyszín elég nehezen megközelíthető, az Andok hegységben valahol, úgy 11000 láb magasságban. Steve már útra kelt, mire én eljutottam az induló reptérig. A folyamatos rádió-kapcsolatnak köszönhetően kiderült, hogy Steve addigi keresései nem vezettek eredményre. A reményt azonban nem adtuk fel. Amikor végre be tudtam izzítani a Chinook-ot, és útra keltem, Steve is elindult nagyjából velem szemben. Több szem  ugyebár többet lát.

A Comodoro Arturo Merino Benítez International Airport (SCEL) volt a kiinduló (és az érkező) reptér, ahonnan indultunk. Indulás után délnyugatnak tartottam. A Chinook-ból jól ki lehet látni, az elképzelés szerint egyenes vonalban repülök (már, amennyire a hegyek ezt hagyják), és aktívan nézelődöm körbe és lefelé. Végül, a reptértől egy olyan bő 50 mérföldes távolságra, elég nehezen megközelíthető helyen sikerült rábukkanni a gép roncsaira, és a túlélőkre. A leszállás azonban egyáltalán nem volt egyszerű, többszöri nekifutásra sikerült csak letenni a gépet, és felszedni a szerencsétlenül járt játékosokat...

Steve gépe nem kifejezetten volt alkalmas a leszállásra a célterületen, ám jelenléte erőt adott, hogy mindent megtegyek a sikeres küldetés érdekében :)

Készítettünk fotókat is - bár elég küzdés volt megtartani a gépet a hegyek között. Nem lett volna szerencsés, ha lezuhanunk, és így emeljük a mentésre várók létszámát. Szerencsére ez nem következett be :)

Meg kellett állapítanom viszonylag gyorsan, hogy határozottan jól bírta a Chinook. Kifejezetten jó csapatszállító és mentőhelikopter. Legközelebb is ezzel megyek, ha olyan küldetést kapunk :)

Jöjjenek végül a képek. Az első kettő a célterület megközelítéséről, a harmadik a hazaútról :) Köszi, hogy Veled repülhettem, Steve :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.