A magyar repülés 100 éves évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzást tartottak 2010. január 10-én, vasárnap Budapesten, az Örs Vezér terén álló emlékműnél. 100 évvel ezelőtt ugyanis egy magyar pilóta egy magyar tervezésű és magyar építésű repülőgéppel emelkedett először a magyar légtérbe. Ezt a pilótát (és tervezőt) Adorján Jánosnak hívták, gépészmérnök végzettségű ember volt. A repülőgép, amit megtervezett és megalkotott, a Libelle, azaz a Szitakötő volt, egy 25 lóerős, magyar gyártmányú, kéthengeres Adorján-Dedics motorral felszerelt egyfedelű, egyszárnyű repülőgép. A Libelle megszületése Gróf Andrássy Géza támogatásának köszönhető, és Adorján János Bleriot monoplánjának mintája alapján építette meg 1909-ben.

Akkoriban a mai Örs Vezér tere környéke a Rákosmezőn fekvő egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a XX. század első évtizedének végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér és megindult a repülős élet.

Az új közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. Alig egy év múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és 1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a történelembe - hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság rendezett. A századik évfordulóra elkészült a 8,8 méter fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája, Váradi László repülőgép-restaurátor munkája. A múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. Eredeti tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az első magyar repülőgép. Minden korhű rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy teherbírású törzs pedig bambuszból készült - mondta az autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi repülők felújításával és restaurálásával. Váradi László elmondta: a Szitakötő nem volt túlságosan jól sikerült konstrukció, mindössze kétszer 15 másodpercig repült. Adorján János aztán épített egy újabb gépet, a Struccot, de az is hamar tönkrement és a tervező-pilóta visszatért eredeti területére, az autóiparba. Évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár első főmérnöke volt. Soha életében nem repült többet, mindez azonban nem változtat a tényeken és nem csökkenti Adorján érdemeit, akinek nevéhez az első magyar tervezésű, magyar építésű és magyar motorral működő repülőgép kifejlesztése fűződik - mondta Váradi László. A Szitakötő replikáját a Közlekedési Múzeum Városligeti körút 11. szám alatti székházában lehet megtekinteni. Később állandó otthonába, a Petőfi Csarnokban kerül, a múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításán kap helyet. Idővel társai is lehetnek: Váradi László a magyar repülés korai szakaszának számos további modelljét kívánja megépíteni. A tervek között szerepel egyebek között a katonai repülés egy legendája, a Levente, valamint a Gerle nevű modell korhű másának megépítése. (forrás: Metropol, metropol.hu)

Egy négyzet alakú emlékérmét hozott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank 2007-ben, Adorján János születésének 125. évfordulójára. Ez a különleges érme kupronikkel (75% réz, 25% nikkel) anyagú, súlya 14 gramm, mérete 28,43x28,43 mm, sima a széle. Az emlékérméből összesen húszezer darabot készítettek, ebből 10000 selyemfényű, illetve 10000 tükörfényes (proof) kivitelben került kiadásra.

Jöjjön egy kis élménybeszámoló az első próbaútról!

„Legelőször Adorján János autószerelő jelent meg gépével a Rákosmezőn a Kutassy-hangár mellett. 1909. december elején, Adorján, aki egyébként Andrássy gróf sofőrje és mellette autóversenyző is volt, Párizsban járt, ahol saját szemével láthatta Blériot monoplánját. Hazatérve a kitűnő műszaki érzékkel rendelkező szerelő a nagy francia példakép gépének mintájára maga is épített egyet. A Libelle nevű magyar repülő első próbaútja 1910. január 10-én volt. A gépet feltolták a Rákos-mezőnek az egykori Wander gyár felőli részén levő dombra, hogy a nekifutást megkönnyítsék. Adorján beült az ülésbe, és a motort berántották. A szuszogva működésbe lépő szerkezet hátul olajat fröcskölt, megnehezítve a gépet kézzel visszatartó segédkező dolgát. A pilóta intett, mire mindenki elengedte a gépet, és Libelle lassan gurulni kezdett. Mikor elérte a megfelelő sebességet, megemelkedett, és egyszer csak fenn volt a levegőben. Szépen, egyenletesen repült a hangárok felé. Magyar pilóta magyar repülőgépen a magyar légtérben, erre eddig még senki sem volt képes. Mikor Adorján a levegőben – ahol már-már súlytalanul könnyűnek érezte magát – körülnézett, észrevette, hogy a törzs bambuszrúdja erősen felgörbült, és az átlós huzalmerevítés egyes drótjai lazán lógnak a túl ritka törzsbordák között. Kutassy korábbi tanácsára enyhén előrenyomta a kormánykereket, mire a gép gyorsulva közeledett a füves-homokos rét felé. Adorján János ügyes kezű szakember, de tapasztalatlan pilóta volt. Ahelyett, hogy enyhén belehúzott volna a kormányba, inkább még erősebben előre nyomta az irányító szerkezetet. A Libelle pedig enyhe szögben belerepült a lágy homokba. A futó egyet reccsent, a drága francia Integral légcsavar eltörött, egyébként más komolyabb baj nem történt. A lelkes közönség azonban nem a szokásos gúnyos kacajjal, hanem kitörő lelkesedéssel ünnepelte a levegőt legalább ideiglenesen meghódító bajnokot. Ez volt az első pillanat, amikor magyar pilóta fölülről tekinthetett le Zuglóra”.

Nagyszerű dolog a történelem, különleges kincsekre bukkanhatunk, ha néha belebotlunk egy-egy érdekesnek tűnő cikkbe, és kicsit utána olvasunk a hátterének.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.