Tréfás hónap ez az április. Miért is? Részint azért, mert az április már alapból vicces nappal indul, részint pedig azért, mert valahogy alig érek ide mostanság...

Tréfás hónap az április azért is, mert - úgy néz ki - ebben a hónapban ide költözött Murphy is. Múltkorában úgy adódott, hogy végre repülök egy kicsit - mostanában ez nagyon ritka, még gondolati szinten is... Joy bedug, FS elindít, körülmények ideálisak... X idő után FS talpon, gép betölt, irány Sármellék, C172-vel, egyáltalán emlékszem-e még, mit hogy kell csinálni, mit hogy kell elindítani... Minden kész, kitöltöttem a repülési tervet, csatlakoztam a hálózathoz... Majd nem sokkal ezután rám írt egy IVAO-s társam, és beszélgetni kezdtünk. Közben én gurulgattam - majd azt vettem észre, hogy nem igazán tart egyenest a gép a földön.. Nem volt aktuális időjárás-jelentésem, de kedves társam, Attila kerített... Azonban ez idő alatt a laptop, amiről repülni szoktam, orvul felmelegedett - és nemes egyszerűséggel kikapcsolt!........... (itt jött némi nyomdafesték-kíméletlen gondolat) Sebaj! Kis türelem, kis hűtés, laptop bekapcs, FS újra indít, flight plan módosít, IvAp indít, hálózat rendben, kapcsolat felvéve Attilával - mondja az aktuális sármelléki METAR-t (közben gurulás újra a 34-es pálya várópontjához). A METAR szerint azonban pont a 16-os pályáról kellene felszállni, a szél sem indokolja a cikázást a géppel - ezek szerint szimplán béna voltam az első körben... A Y gurulóútnál lévő területen megfordítottam a gépet, és irány a 16-os pálya. Viszonylag egyenesben sikerült elnavigálni a járgányt a várópontig, beírtam a pályára állási és felszállási szándékaimat a Unicom csatornára - had lássa más is, aki esetleg erre jön, mit szeretnék művelni -, majd gázt adtam, és irány a levegő... ÁM! Murphy újra ott figyelt vagy Sármelléken, vagy valahol a repülőgép valamelyik eldugott sarkában potyázott, ugyanis megint gubanc támadt. A gép TŐLEM FÜGGETLENÜL kezdett emelkedni... A szemöldököm meglehetősen felszaladt, gondoltam, biztos megint én bénáztam el valamit, de ha már levegőben vagyunk, akkor irány 1500 láb magasság, és csináljunk egy jobbos iskolakört...

Hát... Mindez csak terv maradt... Mi is történt? Először is, már gurulás közben, a futópályán gyanakodnom kellett volna, mert megint kezdett félre húzni kicsit a gép. Aztán akkor is gyanakodnom kellett volna erősen, mikor a botkormány mozdítása nélkül kezdett a madárkám emelkedni, viszont amikor 500 lábnál magasabbra nem volt hajlandó emelkedni, már határozottan bosszankodtam. Megpróbáltam fordulni a géppel, hogy esetleg valamelyest egy körszerűségbe kezdve megközelítsem a pályát rendesen, és viszonylag normálisan, hellyel-közzel egészben földre tegyem a gépet - nem sikerült. Ezen a ponton meglehetősen ideges voltam - és ezeket a gondolatokat valamelyest meg is osztottam Attilával, aki az időjárási infókat szolgáltatta. Végül úgy döntöttem, akárhogy is, de leteszem a jómadarat - érdekes módon ereszkedni tudtam... A reptér kerítését elhagyva, megcéloztam egy kevésbé fa-dús területet, és elvittem a madárkát a tavaszi mezőgazdasági munkálatokba beavatni (leraktam a szántásban). Mikor végül talajon volt a repülő, elkezdtem jó alaposan, aprólékosan átnézni a műszereket, mi lehet a gond - ekkor még nem leltem okát a különös (földön és égen tapasztalt) jelenségnek. "Kiszálltam" a gépből, és kívülről körüljárva azt, észrevettem, hogy a szárny végén található csűrőlapok (? - majd a nálam okosabbak jelzik, ha nem jól írtam) bal szárnyon lévő része felfelé, a jobb oldali része lefelé áll... Na, akkor visszacsüccs a gépbe, műszerek újra átnézve... Ekkor láttam, hogy a "trim" forgókapcsolója hozzáérés nélkül le-föl állítódik...

Tanácstalanul pislogtam a műszerre, és elhatároztam, hogy amint lehet, megkonzultálom az eseményeket később a hozzáértőkkel. Erre este sor is került. Valószínűleg "megnyomhattam valamit", tehát valahogy bekapcsolhatott a robotpilóta, ezért ment a gép arra, amerre ő akart...

Hát, mondhatni, így jártam... Picit belegondolva, mi lesz, ha újra beülök irányítani? Előtte mindenesetre leellenőrzöm, hogy a közelben van-e Murphy...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.