A mai anyag után még most, este jött egy kisebb menet. Ilyen kérdezz-felelek jellegű párbeszédet kell elképzelni, hogy "mi a teendő, ha..." - és itt manőverezéstől kezdve, meghibásodáson át, megoldandó problémákig/helyzetekig többféle témát érintettünk. Érdekes, és tanulságos volt. Mindezt még bemásolom az elméleti anyagomba, el fog férni...

Az is egyértelmű, hogy bár van pár dolog, amire egész jól ráérzek (logika, satöbbi), kicsit át kell formálnom a gondolkodásomat, ha HUE-módba kapcsolok... Tetszik, vagy sem, a military részleg más tészta...

Még valamit kipróbáltam azonban - viszonylag nyugis, jó kis napom volt, így belefért. A katonai kiképzésem természetesen kiterjed a vadászgépek, katonai repülőgépek kezelésére is. Kaptam is pár géptípust - ha a helivel megvagyok, azok jönnek. Tehát, kipróbáltam a T-45C Goshawk-ot, egy röpke Sármellék-Taszár távon. Nem volt olyan sok az út időben, mert egész gyors (az eddigi gépeimhez képest) a kicsike, viszont roppant érzékenyen reagált a kormánymozdulatokra - meg kell (kellett) szokni. Egy idő után azonban ráéreztem. Gyakorlás kérdése ez is - mint minden más...

Persze, hogy kipróbáltam, képes-e egy hurkot kivitelezni - bírta :) Azon is eltűnődtem, hogy valószínűleg hamar megszokható lesz, hogy sokkal gyorsabb, mint az eddig repült gépek. Sőt, talán azt is kezdem érteni, miért szeretnek vadászgépekkel repülni... Kezdem egyre inkább érteni a HUE-s srácokat. Határozottan kíváncsi lettem, milyen lehet igazi manővereket végezni, kötelékben repülni, és hasonlók... Attól tartok, végérvényesen megfertőzött ez a része a repülésnek.... Haladjunk azért lépésről lépésre. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.