Mégpedig a Kiowa-val. Szimpatikus, nekem teljesen megfelelő tempójú kis masina. Kezdek egyre jobban ráérezni, hogy mikor, milyen kormánymozdulatra, pedálra hogy reagál. A felszállás (helyből), valamint a repülés, irányváltoztatás egész jól megy, azonban a lebegés és a leszállás még problémás. Ugyanis egyszerűen még nem érzem, nem tudom, hogy kell megállni a levegőben egy ilyen masinával. De rá fogok jönni - illetve, meg fogják tanítani.

Arra gondoltam, hogy megpróbálkozom a HUE VESPA missziójának első állomásával (bővebben ITT lehet róla olvasni). A feladat lényege felkutatni a célpontot, dokumentálni (fotók, koordináták) a találatot. Mivel terepen kell keresni a célpontot (egy bizonyos területet, épületeket), érdemes valami kisebb, lassabb, felderítésre alkalmas repülőgéppel, vagy helikopterrel repülni. Összekötve a kellemest a hasznossal, betöltöttem a Kiowa-t, és nekilendültem. Egy kevésbé fáradt állapotomban meg is fogom keresni a feladatban leírt helyszínt, mert nagyon jól körbe látok a Kiowa pilótafülkéjéből. Gyakorlásnak sem lesz utolsó, mert itt-ott (ha már tudom a módját) megállok lebegni, leszállni, vagy hasonló műveletet végezni. Most azonban a fáradtság győzött a kíváncsiság és a tanulni vágyás felett, így szépen kiléptem az FS-ből (beraktam a hangárba a gépet), és inkább pihenek. Aztán legközelebb újra megpróbálkozom a küldetéssel (bár az ukrán határszakasz, ahová a feladat küld, elég hosszú - persze, viszonyítás kérdése -, és pontosabb utasítások, információk sincsenek, azért úgy vélem, nem kivitelezhetetlen a feladat).

"Géza bátyám, vigyázz, mert jövök!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.