2010.08.16. 13:00
Alaszkában jártunk
Tegnap este VP-vel - hosszabb szünet után végre!!! - összehoztunk egy páros reppet, Alaszkát választottuk helyszínül. Peti az AN-2-vel, én a kis Beech-el, az 58-as Baronnal, nekivágtunk a PACS-KFP útvonalnak. Légvonalban egy olyan 50 mérföldes út, de a fene se fog átkecmeregni azokon a nagy hegyeken... A 16-os pályáról felszállva elrepültünk a sziget végéig, és egy balfordulót követően, a sziget partját követve repültünk el Cape Sarichef reptérről a szigetünk északi csücskén lévő False Pass reptérre. Jó kis út volt, igazából szép kis sziget ez, jó társaságban pedig kifejezetten élvezetes a túra :)
Viszont, azt kell mondjam, a zavartalan repülés végén egy kifejezetten küzdős leszállás várt. Meséltem már korábban arról, hogy Szpidivel repültünk Helgoland-re... Azzal a roppant aprócska reptérrel küzdöttem meg ennyire utoljára... Ez a reptér sem volt nagy, ám de a gond az volt, hogy a szél miatt a hegy felől kellett (volna) leszállni, nem a víz felől... Elvileg ez sem kellett volna, hogy probléma legyen, de képtelen voltam megfelelő sebességgel megérkezni a pályára... Először a túl gyors érkezés miatt átstartoltam, a második próba vége az lett, hogy lefutottam a szilárd talajról, a vízről az FS érdemben visszadobta a levegőbe a madaramat, az újabb kör megint kicsit macerásra sikerült - VP meg is jegyezte, látja, kilométer-hiányom van :D Azonban, negyedikre leszálltam. Na, az sem életem legszebb leszállása volt, DE! széliránynak megfelelően és egyben (felborulás, vízbe pottyanás nélkül) tettem le a Beech-et.
Azért egy 640 méter hosszú (rövid?) pályára így leszenvedni egy ekkora kis gépet... Pff... De hát ne mindig csak arról szóljon a repülés, hogy minden sima, egyértelmű, könnyű és tiszta. Azért is tetszett már a múltkori Helgoland-i túra is, és ez is, mert egyáltalán nem arról szólt a dolog :) Egyre inkább kihívásként élem meg ezeket a repüléseket, és már egyre kevésbé feszélyez a társaságban repülés. Igaz, a pénteki hármas repülésnél nem értem rá feszelegni a HUE-gyakorlás közben, hiszen két gépre is figyelnem kellett a sajátomon kívül (de nagyrészt ők figyeltek rám), itt meg VP olyan társ a repülésben, aki mellett eszemben sincs feszelegni, mert nagyszerű fickó :)
Menet közben most nem fotóztam, induláskor elfelejtettem, de az érkezés utáni pihegést a parkolóban már megörökítettem :) Íme a képek!
Egy érdekes, felülnézeti fotó is készült :) Igaz, ez csak "kicsiben" :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2010.08.16. 20:34:00
ez pedig vizuálisan: il.youtube.com/watch?v=A0gM_T2NZvU&feature=related