Kayama 2009.11.10. 22:13

Afrika

Ma megint lehetőségem volt egy röpke röppenésre Afrikában, pontosabban Csádban. Nem is tudom igazán, magyarosan kell-e írni, Csád-nak, vagy angolosan (mint a bélszínt ;) Chad-nak)... Kiruccantunk Gergellyel, Bardai városka repteréről (ICAO kódja: FTTZ) indultunk, és 200 fokos irányt tartva, a hegyeken át, Zouar (FTTR) kifutópályáján értünk földet.

Csád északi részén található a két városka, amit meglátogattunk. Kipróbáltam a gépet (megint a C210-essel repültem, és úgy rémlik, Gergely is), és a hegyek között is körülnéztem. Még így, az aránylag egyszerű szimulátorommal is nagy élmény volt... Ráadásul, nem is hosszú táv, tehát ha van egy röpke órám, abba bőven belefér, az útvonalat tehát megjegyeztem. Lehet, később megnézem magamnak a tavakat is...

Ma megint megtapasztaltam, hogy illik rendesen felkészülni a repüléshez, utána kell nézni pár dolognak (ha még nem tudjuk fejből, nem vágjuk rutinból például a reptér tengerszinthez viszonyított magasságát, vagy a futópálya felületét/állagát, hosszát). Hogy miért is írtam le ezt a - másoknak talán már természetes, nekem még megszokandó - dolgot? Talán, hogy ez által is rögzítsem magamban. Közben ahogy rápillantok a szöveg mellett látható műholdképre, már az jár a fejemben, hogy a következő utam lehet, az ország zöldebb felébe fog vezetni... Tehát, nem néztem meg előzetesen, hogy honnan és hová is megyünk, csak úgy, hellyel-közzel, a szimulátorban. Pedig, ha az ember megfelelő komolysággal áll a repüléshez, bizony, illik megnézni a kapcsolódó térképeket, leírásokat. Nem néztem meg, így nem tudtam, hogy a célreptér milyen magasan van - és mivel én repültem elöl, viszonyítani sem tudtam a már ott parkoló gépek címkéje alapján (nem súgott az IVAO). Ennek köszönhetően, először túl magasan érkeztem a kifutópályához, így nem tudtam leszállni. Nem estem kétségbe, mert tettem egy jobbos iskolakört. Második nekifutásra sokkal egyszerűbb volt a helyzet - ugyanis Gergely közben leszállt. Tény, hogy alacsonyabban érkeztem már én is, de könnyű volt úgy, hogy tudtam, hol van a talaj :) Ennek örömére, át is beszéltünk még pár dolgot ezzel kapcsolatban.

Nagyszerű dolog ez a repülés. Egy kis odafigyeléssel sok szép élménnyel gazdagodhatunk. Ráadásul, az sem tudta elvenni a kedvemet, hogy talán kétszer is, de lebontott a netkapcsolatom. Szerencsére gyorsan helyre állt, így minimális kizökkenéssel, de sikerült végigrepülnöm a közel 60 mérföldes távot. Talán szép lassan rutinná fog válni pár alap dolog, ami fel- és leszálláshoz, repüléshez kell.

Egy közel 6000 láb (majd 2 km) hosszú kifutópályáról indultunk, és egy 4700 láb  (bő másfél km) hosszú pályára érkeztünk meg. A célreptér pályája azért is rövidebb, mert alacsonyabban fekszik, mint az induló reptér. Kicsit izgulósan és kicsit vakrepülésben (felkészületlenség, ugyebár...) próbáltam leszállni... Nem sikerült. Nem azért, mert "túl rövid" lett volna a pálya. Hanem, mert nem megfelelő módon érkeztem az információk hiányában... Azonban, úgy érzem, tanultam a dologból. Újabb információknak fogok legközelebb utána nézni, ha újra repülni indulok. És fogok újra repülni :)

A bejegyzés trackback címe:

https://kayama.blog.hu/api/trackback/id/tr301516712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása