Amióta "állományban vagyok", keresgélem a sok-sok katonai géptípus közül azt, amelyik a leginkább kézre esik, tetszik stb, stb, stb... Kipróbáltam már néhány gépet, van, ami igazán meg is fogott (pl. F-16 vagy Mirage, vagy a kis Kiowa harci helikopter). Azonban javasolták az F-18-ast, a Superbugot. Kaptam is ilyen gépet, és kíváncsian kezdtem felderíteni, milyen műszerek, milyen külső-belső tulajdonságok, milyen manőverezési/repülési képességek jellemzik. Van ám hozzá szép, több részes, sok oldalas dokumentáció is - de van hozzá(?) kedves, segítőkész pilótatárs, aki lépésről lépésre elmondja, mi mire való, mit hogy kell beállítani.

Egyik este jó két óra alatt átbeszéltük a műszereket, kapcsolókat, az indítási procedúrát - jegyzeteltem szorgosan. Nem vettünk át mindent, mert akkor valószínűleg másnap estig írhattam volna a tudnivalókat. Elsőre elég volt az, amit feltétlenül tudnom, ismernem kell. Ez sem volt kevés :)

Aztán kipróbáltam a madárkát offline módban is, rövidke távon - hát, kell vele gyakorolni, hogy minden jól (vagy legalábbis terveim szerint) menjen, de az igazi húzás a tegnap este volt. Három F-18-as indult Kecskemétről gyakorló repülésre, online - és az egyik gépet szerénységem próbálta megfelelően navigálni.

Elsőre nem is sikerült felszállnom - mondhatnám azt is, hogy még bevetés előtt beugrottam a belvárosba vásárolni, igaz, vadászgéppel, de hát ha egyszer azzal mentem... :D Második nekifutásra sikerült levegőbe emelkedni, és kisebb kunkorok után csatlakoztam a srácokhoz. Érdekes, tanulságos - és számomra roppant fárasztó - repülésnek lehettem részese. A társaim segítettek, irányt mutattak, bíztattak - és nem néztek oda, mikor nem egészen előírásszerűen szálltam le Sármelléken (inkább annak környékén - hiába na, ott is be kellett ugrani vásárolni...). Ráadásul, a segítségükkel-iránymutatásukkal egész könnyen meg is találtam őket, mikor valamiért leszakadtam tőlük...

Mikor Szpidivel repültünk a - vadászokhoz képest sokkal - lassabb gépekkel kötelékgyakorlást, már akkor sejtettem, nem egyszerű az alakzatban repülés. Viszont, érdekes módon a vadásszal kötelékben repülésnél már inkább a gépkezelés volt nehézkesebb, mint az alakzat. Persze, valószínűleg azért, mert a múltkori gyakorlás alatt egy viszonylag sokat repült, megszokott típussal mentem, itt meg a Hornetet még erőteljesen tanulom (tényleg, kéne rá T betűt festeni...). Ráadásul már nagyjából sejtem/értem, mire is kell számítani, mire kell figyelni, miről szól a kötelékrepülés...

A fiúk csináltak pár képet a repülésről, remélem, nem lesz harag, ha felteszem ide :)

Első fotó Kecskeméten, az indulás pillanatai - bal szél: HUE03, közép: HUE08, jobb szél: HUE51

Második és harmadik fotó - itt már Sármelléken, HUE51 a földön, viszonylag egészben, HUE03 és HUE08 "biztosítják a helyszínt" :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.